Látássérült Személyek Rehabilitációs Szakembereinek Egyesülete Alapszabálya
A Látássérült Személyek Rehabilitációs Szakembereinek Egyesülete megismételt alakuló Közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület módosított Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:
1. § Az Egyesület neve, székhelye és jogállása
(1) Az Egyesület neve: Látássérült Személyek Rehabilitációs Szakembereinek Egyesülete
Az Egyesület rövidített neve: LÁRESZ Egyesület
(2) Az Egyesület székhelye: 1142 Budapest, Dorozsmai u. 211. A/415.
(3) Az Egyesület működési területe: a Magyar Köztársaság területe
(4) Az Egyesület bélyegzője: Téglalap alakú,
a) Látássérült Személyek Rehabilitációs Szakembereinek Egyesülete, 1142 Budapest, Dorozsmai u. 211. A/415.
b) LÁRESZ Egyesület, 1142 Budapest, Dorozsmai u. 211. A/415.
felirattal.
(5) A Látássérült Személyek Rehabilitációs Szakembereinek Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) olyan önkormányzattal rendelkező közhasznú, tartós közérdekű társadalmi szervezet, amely a célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik.
(6) Az Egyesület jogi személy, saját nevében jogokat és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető.
2. § Az Egyesület CÉLJA, FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE
(1) Az Egyesület célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket.
(2) Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való végrehajtására, a célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja. E tevékenység folytatását közhasznú szervezet formájában végzi.
(3) Az Egyesület elsősorban a működési területén élő látássérült személyek részére nyújtott rehabilitációs tevékenységet ellátó szakemberek érdekének védelmét és képviseletét, továbbá a rehabilitációs feladat ellátásából adódó nehézségeik és problémáikkal kapcsolatos ügyek intézését vállalja fel, nevesítve:
a) képviseli és védelmezi a rehabilitációs szakemberek érdekeit más szervek előtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez;
b) információs és tanácsadói szolgálatot hoz létre és működtet annak érdekében, hogy a felmerülő igényeket az Egyesület koordinálni tudja;
c) kapcsolatfelvétel és együttműködés a rehabilitációs szakembereket képző vagy foglalkoztató intézménnyel, gazdasági szervezettel, továbbá ilyen feladatot végző nemzetközi szervezetekkel és szakemberekkel;
d) kapcsolatfelvétel és együttműködés a hasonló célkitűzéseket megvalósító intézményekkel, szervezetekkel;
e) felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése mind a tagok, mind a közvélemény felé;
f) elősegíti a működési területén élő rehabilitációs szakemberek továbbképzésének megszervezését, valamint a szakterület továbbfejlesztése érdekében tudományos vizsgálatokat, tanulmányokat
készít és azt az Egyesület tagjai részére átadja, a közvélemény számára publikussá teszi.
(4) Az Egyesület céljai megvalósítása végett a működési területén élő rehabilitációs szakemberek érdekében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja 1., 3., 4., 5., 11. és 18. alpontjaiban meghatározott alábbi tevékenységet végzi:
a) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
b) tudományos tevékenység, kutatás,
c) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
d) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
(5) Az Egyesület - céljai megvalósítása érdekében - együttműködésre törekszik:
a) az állami, önkormányzati, egyházi és társadalmi, kiemelten a fogyatékos ügyi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási és a művelődésügyi szervekkel, személyekkel;
b) minden segítőkész, az együttműködést vállaló civil szervezettel, intézettel, intézménnyel, gazdálkodó szervezettel és személlyel.
(6) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(7) Az Egyesület vállalja, hogy a (4) pontban rögzített közhasznú szolgáltatásait az egyesület működési területén élő nem látássérült személyek részére nyújtott rehabilitációs tevékenységet folytató szakemberek számára is biztosítja, továbbá mindezen szakembereken kívül közhasznú szolgáltatásait a működési területén élő más személyek részére is hozzáférhetővé teszi.
(8) Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre, illetve személyes megkeresésre lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz.
(9) Az Egyesület működési módjának, szolgáltatásai igénybevételének és beszámolóinak nyilvánosságát weblapján és időszakos kiadványaiban közzététel útján biztosítja.
Az Egyesület egyes szolgáltatásainak igénybevételére jogosult pályázatot kiírni. A pályázati kiírásokat az Egyesület Internet oldalán, és a Vakok Világa című folyóiratban teszi közzé. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a megpályázott szolgáltatások igénybevételére benyújtott pályázatok elbírálásánál az Elnökség milyen szempontok alapján hoz döntést. A pályázat eredményéről a pályázókat a meghirdetett módon és névre szóló levélben kell értesíteni.
(10) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
3. § Az Egyesület tagjai
(1) Az Egyesület tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki vagy, amely a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét magára nézve kötelezőnek fogadja el (az Egyesület rendes tagja).
(2) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.
(3) Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.
(4) Az Egyesületnek pártoló tagja lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy, amely az Egyesület tevékenységéhez szakmai, anyagi vagy egyéb támogatást nyújt és vállalja a pártoló tagsággal járó kötelezettségek teljesítését. A pártoló tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a pártoló tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni.
(5) A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "pártoló tag" kifejezést.
(6) Az egyesületi tagság megszűnik:
- a természetes személy tag halálával, illetőleg a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
- a kilépés írásbeli bejelentésével,
- kizárással,
- ha az Egyesület megszűnik.
(7) Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.
(8) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi. Így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
(9) A pártoló tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a pártoló tag az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
(10) A 3.§. (8) és (9) bekezdéseiben megjelölt eljárásokban csak azt követően hozható meg a kizárásról illetve a pártoló tagi cím megvonásáról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.
4. § Tagsági jogok és kötelezettségek
(1) Az Egyesület tagjai jogosultak:
- részt venni az Egyesület munkájában, rendezvényein, felszólalhatnak az Egyesület Közgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;
- részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;
- igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit;
- az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jog- vagy érdeksérelem éri, illetve életkörülményeiben, szociális helyzetében azt indokolttá teszik;
- a rendes tag bármelyike megválasztható az Egyesület bármely tisztségére, ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn, és választói joggal rendelkezik;
- az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vehet az Egyesület működését érintő kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát a természetes személy tag kizárólagosan személyesen, a jogi személy tag saját (törvényes vagy meghatalmazott) képviselője útján gyakorolhatja, másnak szavazati jogát nem engedheti át;
- a pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható.
(2) Az Egyesület tagjainak kötelessége:
- az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait, valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét tiszteletben tartani,
- tevékenyen közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, a vállalt tevékenységet képességeik szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében;
- a Közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat készpénzben, a tárgyévet megelőző hó utolsó napjáig megfizetni;
- a pártoló tag a vállalt pénzbeli szolgáltatást készpénzben, a felajánlás időpontjában nyomban, a térítésmentes szolgáltatást a felajánláskor megállapított időpontban, természetben nyújtja.
(3) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
5. § Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok
(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség (7. §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök (8. §) valamint - amennyiben felügyelő Bizottság felállítása szükségessé válik - a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.
(2) Az Egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.
(3) Az Egyesület Elnöksége és Közgyűlése határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy, akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(4) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője, Elnökségének tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet, illetve valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
6. § A Közgyűlés
(1) Az egyesület vezető szervei a Közgyűlés és az Elnökség.
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal és legkésőbb a tárgyév április 30-áig össze kell hívni (rendes Közgyűlés).
Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban kéri. az ok és a cél megjelölésével, továbbá, ha azt a bíróság elrendeli
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) Az Alapszabály megállapítása, módosítása.
b) Az éves költségvetés meghatározása.
c) Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása legkésőbb a tárgyév május 31. napjáig.
d) Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása.
e) Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a pártoló tagi cím visszavonása.
f) Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása.
g) Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása.
h) A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása (A Felügyelő Bizottság felállítása csak akkor kötelező, ha az Egyesület közhasznú és várható éves bevétele az 5.000.000.,-Ft-ot meghaladja.)
(3) A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább tíz (10) naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével.
A közgyűlés nyilvános.
(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy (1) fő jelen van.
Amennyiben a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés, az eredeti napirendben szereplő ügyekben, a jelenlévők számától függetlenül, határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél órával későbbi időpontra is összehívható.
A Közgyűlés határozatképtelensége esetén ismét összehívott Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében csak akkor tekinthető a jelenlevők létszámára tekintet nélkül határozatképesnek, amennyiben az eredeti meghívóban felhívták a rendes tagok figyelmét a távolmaradás következményeire, és a megismételt Közgyűlés időpontját is feltüntették.
(5) A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve a (2) a), c), e) és g) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább háromnegyedének) igenlő szavazata szükséges.
Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(6) A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségével hozza.
(7) A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
(8) A közgyűlés a személyi döntések [ (2) e), f) és g) pontok ] kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.
(9) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
(10) A közgyűlés az általa hozott határozatot az érintettekkel írásban, igazolható módon közli és az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza.
Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.
7. § Az Elnökség
(1) Az Egyesület vezető szerve a három (3) tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 1 év időtartamra választja.
(2) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább két (2) alkalommal tart ülést.
Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökség mindhárom tagja jelen van. Az ülések nyilvánosak.
(3) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.
(4) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc (8) naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
(5) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével,
b) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala,
c) az ügyrend elfogadása,
d) az etikai szabályok elfogadása,
e) tagfelvétel jóváhagyása,
f) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,
g) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
h) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
i) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
(6) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.
(7) Az Elnökség az általa hozott határozatot az érintettekkel írásban, igazolható módon közli és az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza.
Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható.
(8) Az Egyesület jövedelmének évi 10%-a felhasználható az Elnökségi tagok tiszteletdíjaként.
8. § Az Elnök
(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 1 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.
(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:
- az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
- a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
- a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
- az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
- az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
- az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,
- éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
- a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése,
- amennyiben a Közgyűlés vagy elnökség által hozott határozat nyilvánosságra hozatala személyiségi vagy adatvédelmi jogot nem sért, a határozatot, valamint az Egyesület beszámolóját az Egyesület weblapján nyilvánosságra hozza.
9. §. A Felügyelő Bizottság
Az Egyesület, mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért az 1997. évi CLVI. törvényben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem kötelező.
Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a Közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról.
10. § Az Egyesület működése és gazdálkodása
(1) Az Egyesület, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
(2) Az Egyesület
- a tagok tagdíjai, illetve hozzájárulásai összegéből,
- bel- és külföldi magán- és jogi személyek, más, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok felajánlásainak összegéből,
- közhasznú tevékenységéhez az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás összegéből,
- a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel összegéből,
- egyéb forrásokból származó pénzeszközökből
gazdálkodik.
(3) A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(4) Az alakulás évében fizetendő tagdíj mértéke 1000 Ft (azaz egyezer forint).
(5) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
(6) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
(7) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.
(8) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
(9) Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
(10) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(11) Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
(12) Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók. Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb május 31. napjáig saját weblapján elérhető módon közzétenni.
(13) Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
(14) Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
(15) Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. Az Egyesület közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.
11. § Az Egyesület képviselete
(1) Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli, a (2) pontban foglalt kivétellel.
(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és az Alelnök együttesen jogosult rendelkezni, és a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében az Egyesületnél az Alelnök is képviseleti joggal rendelkezik.
12. § Az Egyesület megszűnése
(1) Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését kimondja.
(2) Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
(3) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.
(4) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
13. § Záró rendelkezések
(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
(2) Az Egyesület módosított Alapszabályát az alapító tagok a Budapest, XIV. Ker., Ajtósi Dürer sor 39. szám alatt, 2006. szeptember hó 8. napján tartott Alakuló Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.
(3) Az Egyesület módosított és egységbe foglalt szövegű Alapszabályát a Fővárosi Bíróságnak az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.